Publikáció kategória bejegyzései

A Nyolcasok vége (2010-2016)

Pontosan három évvel ezelőtt írtam alá a Fiatal Írók Szövetsége kiadói szerződését a Nyolcasok megjelenésével kapcsolatban. Ez volt az első könyvem, és mivel ebben a három évben nem jelent meg második, továbbra is ez a magnum opus az irodalmi karrieremben, ami elég ciki, tekintve, hogy az írással én magam nem álltam le. Bővebben…

Nyolcasok, másodszor

Első kötetem, a Nyolcasok 2013-ban jelent meg, és nem kellett neki nyolc hónap, hogy teljesen elfogyjon. Jelentem, a FISZ elintézte a második kört, így a Könyvhéten (most hétvégén) a FISZ standjánál meg lehet venni, illetve a FISZ-től lehet rendelni is. Bővebben…

A FISZ-sztori és a siker ötven árnyalata

I. Egy pályázat utóélete

Néhány hónappal ezelőtt a Fiatal Írók Szövetsége alkotói pályázatot írt ki kötetnyi terjedelmű művekre. Éppen akkoriban fejeztem be a Nyolcasok trilógia második kisregényét, így a két kisregény = kötetterjedelem címén úgy gondoltam, némi eséllyel fel is adhatom postán. Bővebben…

Mágia, Maffia, Misc

Kijött a pályázatos novella az LFG.hu-n, akinek tetszett, adhat rá jó jegyet: http://lfg.hu/45651/novella/farkas-balazs-beavatas/

Rögtön az első kommentben Kornya Zsolt illette dicsérő kritikával, szóval ez így reggel korán jól esett a kávé mellé 🙂 A lényeg persze hátravan: ismeretlen vagyok az LFG-közösségben, szóval elég őszinte próbának tűnik, hogy reagálnak az olvasók.

Más: https://balazsfarkas.com/ <- Ez is létezik immár, de nem akartam agyonreklámozni még, mert kezdetleges. Viszont elkezdtem végre mobipocket creatorral játszadozni, szóval hamarosan lesznek optimális formátumokban e-könyvecskék. Mindenképpen lesz bejegyzés, ha sikerült egy-kettőt felrakni.

Megint más: fantasztikus almás palacsintát tudok sütni.

 

 

 

 

E-könyv, meg minden

Szóval, sorban.

1. Befejeztem a szakdolgozatomat, amely kicsit felületesen, de azért sok mindenre kiterjedően foglalkozik az e-könyvekkel. A következő, hogy szerzek egy Kindle-t.

2. Most, hogy több időm lesz, nyáron befejezem az idén elkezdett három (nem fantasztik) kisregényemet. Ugyan nem függnek össze, mégis van bennük közös pont, és egy kötetben kiadható lenne (és elvileg ki is tudnám adni, ha jól sikerülnek, és bízok is benne).

3. S a nyáron talán végre elindítom a honlapomat. A fejlécet már nagyjából belőttem. És a honlapon a három kisregényből az egyiket felteszem e-könyv formátumban (epub, pdf, azw). Le lehet tölteni majd, teljesen ingyen. És még néhány novellát is. Teljesen ingyen. És a szakdolgozataimat. A könyvkiadásról írtat, meg az e-könyvekről írtat is. Azokért se sarcolok senkit.

4. Fantasztik: küldtem egy 10 oldalas techno-thrillert a Preyer-pályázatra. Kicsit elkapkodtam, de annyira megtetszett az alapötlete, hogy csak úgy ledaráltam, és azt vettem észre, hogy leadási határidő előtt 23:59 van. Nem sok javítás fért tehát bele, szóval kicsit para. De ahogy mondják, a lendületből megírt novella néha jobb is, mint a megszöszölt.

5. Kijött az új Pannon Tükör, benne egy novellámmal, és szokás szerint megint nem értesítettek, nem küldtek példányt, szóval vagányan bementem a bótba, oszt vettem egyet. 600 Forintér’.

Jelentem

Kezdjünk egy publikációval (és végül is ez a lényeg, a többit ki is hagyhatod). A Pannon Tükör áprilisi számában megjelenik a “Cseresznye” című novellám. Egy kifejezetten jól sikerült novellának tartom, semmi fantasztikum, falusi hangulat, nosztalgia és kicsit feszült dráma. Ha kitették a honlapra, belinkelem mindenképpen.

Folytassuk az olvasással. Ez egy olyan dolog, amin szigorítottam, mert tavaly – érzéseim szerint – túl kevés könyvvel sikerült közelebbi kapcsolatba kerülnöm. Nem mondom, hogy aktívabb lennék, vagy érdeklődésem jelentős mértékben változna, de a zsánerirodalommal nagyon erősen nyitottam az évet, nem is tudom, miért. Egyedül Bradbury novellásköteteinél éreztem valami többlettöltetet, ami a nyelvi gazdagságot illeti. Angolul két fantasy-regényt olvastam el. Patrick Rothfuss első regénye, a “The Name of the Wind” nagyon tetszett, ügyesen forgatja ki a hagyományos fordulatokat (bár kicsit sokszor hivatkozik rájuk, kimondva a ki nem mondandót), mellette nagyon gyorsan olvasható, igazi kis csemege az ifjúsági irodalomra szomjazó, de az ifjúsági banalitásoktól irtózó lelkivilágomnak. Robin Hobb első regénye (legalábbis Hobb néven), az “Assassin’s Apprentice” viszont kicsit keményebb dió volt. Túl deszkriptívnek találtam, és bár azt hallottam, jó karakterdráma, inkább csak színezett passió: a történet és a szereplők tetteinek logikája, valamint ezek következménye nem volt olyan szépen összerakva. Sok fajsúlyos döntés (meglopni a királyt) következmény nélkül maradt, a főhős személyiségén meg akkora nyomot nem hagyott semmi, hogy észrevegyem, csak rángatják ide-oda. Ezt leszámítva, egyike az igényesebb fantasy-regényeknek, és erre amúgy is szükségem volt. És nekifogtam a Wheel of Time-nak, reméljük, nem csalódok túl nagyot.

Írás? Nem nagyon megy, de továbbra is megpróbálok egyensúlyt találni, hogy mennyi időt fordítok fantasztikumra és nem fantasztikumra, zsánerre és reflexiókra. Egy féltucat novellán ülök pár hete, meg két regényen, de valahogy egyik se akar célba érni. Ezek mindenképpen csúsznak a diploma megszerzése utáni, remélhetőleg szabad nyárra. Épp ezért inkább az időmet most más, mechanikusabb, de azért nem sápatag tevékenységekre szeretném felhasználni: tudományos és irodalmi / filmes tanulmányokat és műfordításokat hozok létre. Kérésre és önszántamból egyaránt. Ennek nem tudom, mennyi gyakorlati haszna lesz az íróskodásomat tekintve, de mostanában elgondolkoztam egy irodalomtudományi, vagy anglisztikai doktorin, szóval nem ártana végre publikációkkal fedeznem a tudományos(kodó) karrieremet is.

Egészség? Emlékeztek még a bal felső négyesemről rótt bejegyzésemre annak idejéről? Jó, hogy nem. A lényeg, hogy most gyökérkezelték, leszedtek egy cisztát a gyökércsúcsról (resectio: feltépett íny, folyt a vééér), és most kicsit viccesen mosolygok. De legalább leadtam két kilót.

Egyéb? Jelentem, semmi. Befejeztem mára.

Február

Fagyos, főnixes hónap. A vizsgaidőszak végét jelzi, szóval végre feltámadok én is hamvaimból. Frissült a filmes blogom, a Papiruszportálon jönnek ki írásaim (Doctor Who, Timm Ulrichs, Greenberg egyelőre), majd a Pillantás a pokolba című Karcolat-antológiában is lesz egy régi-régi novellám. Nekiálltam Robin Hobb első trilógiáját elolvasni, közben a félig megkezdett könyvekkel is próbálok végezni. Az írásra is ráállok remélhetőleg, jó pályázatok is vannak. A lehangoltságomba került egy kis optimizmus.

December

Van egy-két megosztanivalóm megint, bár nem sok, röviden elintézhetem. Kezdek kiégni a bloggerkedésből. Ehhez kapcsolom az első mondandómat, hogy elkezdtem készíteni egy honlapot (.com az angol szórendű nevemmel), de nem elérhető, és nem is lesz, amíg le nem tettem valamit az asztalra. Addig csak úgy hobbiból csiszolgatom, a webszerkesztői tapasztalatok is piacképes előnyök.

A Filmtett.ro kritikapályázatán döntős lettem, Karácsonyig lehet szavazni a kritikámra (a Filmtett szerkesztősége által megfogalmazott címben egy nagy, a kritikában egy kisebb, de azért ordenáré baki is megtalálható, ha jól figyeltek). Ennek ellenére lehet klikkelgetni szorgalmasan.

Gogol Bordello-koncert. Eszméletlen együttes. Nem sok maradt meg. Ami azt illeti, szeretném megragadni az alkalmat, hogy némiképp felszólaljak a felelőtlen alkoholfogyasztás ellen. De tényleg. Utoljára voltam ennyire egyetemista, ezt megígérhetem. 

Úgy néz ki, kiadják egy 2006-os novellámat. Egyelőre homály fedi a projektet, és szerintem nem is kell annyira nagy durranásra számítani, de annyiban érdekes a dolog, hogy tényleg megéri a novellákat közszemlére tenni, mert megtalálják azok, akik keresik, és ki tudja, a végén még valami antológiában lyukadnak ki. Lehet, hogy csak négy év elteltével, de úgy még nagyobb is az öröm.

Megjelent egy ismeretterjesztő cikkem a Hihetetlen! magazinban, és szándékozok gazdagítani további internetes portálokat néhány kritikával, vagy ismertetővel, meglátjuk még. Igyekszem kicsit aktívabban gazdagítani a kulturális életet, és remélem, a szándékaim nem rontanak az eddigi színvonalakon.

És végül, de nem utolsósorban. Film? Talán. Jövő őszig ezen a téren nem lesz sok mondandóm, de rajta vagyok.