Jövendő kategória bejegyzései

Megvagyok

Idén még nem írtam blogbejegyzést. Nem mintha ez lenne a fő profilom, ergo nem mintha ez lenne a fő probléma.

Nagyobb gond, hogy tavaly decemberben írtam utoljára hosszabb fikciót (egy kisregényt, amit be is fejeztem), viszont nagyjából február óta nem írtam egy novellát sem, és az elmúlt fél évben rutinosan igyekeztem kihúzni magamat mindenféle irodalmi tevékenységből, azzal a szándékkal, hogy végleg kihátrálok az egészből. Bővebben…

Reklámok

Kolosszus

Már majdnem készen áll, tehát itt az ideje egy hivatalos regénybejelentésnek. Akár kiadóhoz kerül, akár magán- / e-könyves kiadásban tesszük közzé, létezni fog. Társszerző is van, mivel ez egy ötletelős párbeszédből alakult azzá, ami, de a keletkezéstörténetéről még nem beszélnénk túl sokat. Megjegyzem, a Farkas Balázs nem azonos más Farkas Balázzsal, mint én, és a Molnár Imre sem azonos jelenleg bármilyen formában ismert Molnár Imrével. M’kay? Bővebben…

Tulajdonképpen mindenről Tolkien tehet

Nem is olyan régen Kánai András feltette nekem a kérdést: ha ilyen közeli a kapcsolatom a fantasztikummal, miért nem azt írok? Nézzenek oda: egy teljesen jó kérdés. Bonyolult is, de csak első látásra. Ma egy kicsit részletesebben, nyíltabban beszélek erről. Bővebben…

A FISZ-sztori és a siker ötven árnyalata

I. Egy pályázat utóélete

Néhány hónappal ezelőtt a Fiatal Írók Szövetsége alkotói pályázatot írt ki kötetnyi terjedelmű művekre. Éppen akkoriban fejeztem be a Nyolcasok trilógia második kisregényét, így a két kisregény = kötetterjedelem címén úgy gondoltam, némi eséllyel fel is adhatom postán. Bővebben…

A kind of magic

1. Megírtam egy tizenötezer szavas kisregényt. Egzisztencialista szatíra / komédia, ha lehet ilyen nagy szavakkal dobálózni. Igazából mivel kisregényekre nincs piac, tulajdonképpen vagy a fiókba rakom (amit meg is teszek egy időre a szerkesztési fázis előtt), vagy e-könyvelem (a szóviccek királya). Szóval ajándék ló valamikor.

2. Az LFG.hu pályázatán bekerültem a 10 legjobb közé (értsd: a 3 helyezett utáni 7-be). Közönségszavazással ez még lehet jobb is, de azért egyfajta varázslat lenne, ha feltolnának a negyedik helyre. Lelkesedéssel mentem neki, de a karakterlimit nagyon betett. Túlpörgetett cselekmény (vagyis, eseménysorozat) lett, muszkli nélkül. Egy-null az olvasmányosság javára. Azért szurkolok. (Hannának és Kadmonnak szintén grat!)

3. Még mindig nem találtam munkát. Mesterdiplomával esélytelen, hogy pölö részmunkaidős, asszisztensi, junior, meg akármilyen nudli állásokra bekerüljek (pedig ez minden vágyam). A big time melókhoz meg én vagyok nudli. 1-3 év szakmai tapasztalat, meg egy tejfölös, rostos túrórudit neked.

4. Hegyeket akarok látni, Gandalf!

Március

Új játékon dolgozunk (és ha már itt tartunk, csináltam egy jópofa achievment listát az irodalmi céljaimról), mert az előző nem kicsit bukott el. Néhány érdekes lehetőség is adódott, szerkesztői és egyéb feladatokat tekintve, meglátjuk, mit sikerül ezekből elcsípni. Annyi bizonyos, hogy az Írókör sem hiába csendes, mert valami készülődik bizony, amelyet hamarosan le is leplezünk (ennek, mondhatni, én vagyok a PR-felelőse). És ha ez még nem lenne elég, van új ágyam is! De hogy ne csak ilyen optimistán nyíljon a hónap, sajnos szembe kell néznem egy fogműtéttel is. A másik fájdalmam, hogy két kedvenc rendezőm is üres kézzel tért haza az Oscar-gáláról (Nolan és Fincher). A GDC utolsó előtti napján pedig végre megkapjuk az első hivatalos információkat a Thief 4-ről (legalábbis a hangjairól és zenéjéről), ez viszont nem tudom, pozitív, vagy negatív hír. Annyit érdemes tudni, hogy a Thief inspirált talán a legjobban, mint művészt és tolv… akarom mondani szakembert. És végül, remélhetőleg végre derűsebb lesz az időjárás, és a világban a politikai válságok is lecsillapodnak. Legyetek résen, mert beindul ez az év hamarosan.

Év vége, év eleje

Valamirevaló blogger ilyenkor arról ír, milyen volt a múlt év, és mit vár az ideitől. Kezdjük 2010-zel.

Olvasás: Ami pozitív, hogy belevetettem magam a modern angolszász fantasy-irodalomba (Sanderson, Lynch),  megpróbáltam felfedezni a kortárs magyar írókat (Dragomán tetszett úgy-ahogy), táplákoztam angolszász szépírókból (Salinger, Updike, Burgess), belefért néhány öreg kedvenc (King, Verne, Asimov), és megpróbálkoztam a nagy fehér bálnával is, nem sok sikerrel, egyelőre. Ami baj, hogy a Moly szerint 28 könyvet olvastam el 2010-ben, ami elkeserítően kevés korábbi évekhez képest, 2007 volt legutóbb ennyire szar.

Írás: Rekordmennyiségű publikáció mellé rekordmennyiségű írás is társult, szerencsére. Februárban-márciusban produkáltam egy sci-fi kisregényt, életem legjobb “szépirodalmi” novellája is idén született, megpróbálkoztam szürrealitással, humorral, iróniával, kísérleteztem formákkal, mennyiséget toltam a minőség elé, majd fordítva, aztán vidáman összekutyultam mindent. November végére elkészültem egy elég hosszú novellával, december végén pedig egy nap alatt valami 5000 szót kalapáltam bele egy regénybe. Szóval: képes vagyok végre nekiülni valaminek, ha akarom, a minőséget majd más dönti el.

Élet és személyiség: Szerelmi plot twist májusban, kókadozás nyáron, éledezés ősszel, utazás Stuttgartba. A sulitól elment a kedvem, a filmezéshez megjött. Remélem, nem sok embert bántottam, és egy-kettőnek talán okoztam szép perceket, de hát ki tudja. Igyekszem, de alapvetően nem vagyok egy empatikus figura. Volt pár jó buli, megismertem új embereket, megittam új itókákat, megettem új étkeket. Utóbbi hihetetlen, de igaz. A magyar politika továbbra sem hat meg annyira, hogy szót ejtsek róla, de azért így év vége felé már eléggé húztam a számat. Nem mintha “bárhol is állnék”, de azért… na. Egészségügyileg sem szuperálok túl jól, igen elhanyagolható hízás és némi hajritkulás figyelt be, ami még önmagában nem látványos, de azzá válhat, ha nem figyelek. 23 évesen azért ne tespedjek be.

Azt hiszem, ennyi. Hogy mit várok 2011-től? Mint látjátok, a blogbejegyzések száma ritkult, de nem fogom jobban megerőltetni magamat. Megpróbálok informatív lenni, a fejlődésem-haladásom mérföldköveinél egy kicsit elidőzni, de ha lehet, inkább az (odafigye’) alkotásra összpontosítanék. Törekszem a jobbra minden területen, de ehhez ki kell vergődnöm ebből az általános nyomott hangulatból, ami rajtam van, és szeretném érezni, hogy van körülöttem mozgás, mások is cselekvőek és optimisták. Mert ezt hiányolom nagyon. Akkor talán nekem is jobban menne minden.

December

Van egy-két megosztanivalóm megint, bár nem sok, röviden elintézhetem. Kezdek kiégni a bloggerkedésből. Ehhez kapcsolom az első mondandómat, hogy elkezdtem készíteni egy honlapot (.com az angol szórendű nevemmel), de nem elérhető, és nem is lesz, amíg le nem tettem valamit az asztalra. Addig csak úgy hobbiból csiszolgatom, a webszerkesztői tapasztalatok is piacképes előnyök.

A Filmtett.ro kritikapályázatán döntős lettem, Karácsonyig lehet szavazni a kritikámra (a Filmtett szerkesztősége által megfogalmazott címben egy nagy, a kritikában egy kisebb, de azért ordenáré baki is megtalálható, ha jól figyeltek). Ennek ellenére lehet klikkelgetni szorgalmasan.

Gogol Bordello-koncert. Eszméletlen együttes. Nem sok maradt meg. Ami azt illeti, szeretném megragadni az alkalmat, hogy némiképp felszólaljak a felelőtlen alkoholfogyasztás ellen. De tényleg. Utoljára voltam ennyire egyetemista, ezt megígérhetem. 

Úgy néz ki, kiadják egy 2006-os novellámat. Egyelőre homály fedi a projektet, és szerintem nem is kell annyira nagy durranásra számítani, de annyiban érdekes a dolog, hogy tényleg megéri a novellákat közszemlére tenni, mert megtalálják azok, akik keresik, és ki tudja, a végén még valami antológiában lyukadnak ki. Lehet, hogy csak négy év elteltével, de úgy még nagyobb is az öröm.

Megjelent egy ismeretterjesztő cikkem a Hihetetlen! magazinban, és szándékozok gazdagítani további internetes portálokat néhány kritikával, vagy ismertetővel, meglátjuk még. Igyekszem kicsit aktívabban gazdagítani a kulturális életet, és remélem, a szándékaim nem rontanak az eddigi színvonalakon.

És végül, de nem utolsósorban. Film? Talán. Jövő őszig ezen a téren nem lesz sok mondandóm, de rajta vagyok.