Jegyzetek egy könyvbemutató előtt #2 – Inspirációk

A Nyolcasok című könyv három kisregényből áll, ezek: 1. Nyolc nappal később; 2. A nyolcadik napon, 3. Nyolcórák. Egymás folytatásai, így egy kisregény-trilógiát alkotnak. A főhős egy névtelen könyvtáros, aki úgy érzi, túl egyformák a napjai, nem történik semmi, és egyfajta egzisztencialista krízisbe kerül. A mottó az első írás elején:

Csak egyetlen komoly filozófiai kérdés van: az öngyilkosság.

Albert Camus rátapintott a lényegre: mindenki megkérdőjelezi az élet értelmét. A téma viszont korántsem lett annyira sötét, mint vártam, a teljes monotóniát feltételező első három mondat ellenére sem:

Könyvtáros vagyok. A hét minden napján. Még vasárnap is.

Úgy saccoltam, fáradt novella lesz egy könyvtárosról, akinek az életében semmi érdekes nem történik, ezt az első két mondat sugallta. Valami viszont ott van a harmadik mondatban.

Ahogy írni kezdtem a könyvtáros sztoriját, a monotonság, a szürke hétköznapok, a nyolc órás műszak takaros rendje… ezek hamar elkezdtek felbomlani. Ennek a könyvtárosnak köze nem volt a valósághoz, látszólag minden gondolata és cselekedete a világnak egy teljesen más fázisában zajlott.

A pók felé biccentett. Kidugtam a nyelvem egy pillanatra. A halott pók. Lábai szétterültek. Volt, amelyik leszakadt. A testéből kibújt a trutymó.
Egy nap belőlem is kibújik, gondoltam.

Története, akárhogy is terveztem, inkább vicces lett. Amikor erre rájöttem, nem küzdöttem, hogy ne legyen az – a végeredmény lehetett komédia, és szerencsére kitartott a végéig.

Hogy milyen irodalmi előképei vannak ennek a történetnek, egy kicsit összetett kérdés, mert mindaddig, amíg el nem kezdtem írni az első kisregényt, még semmi témába vágót nem olvastam. Albert Camus mindössze megerősített abban, hogy a sajtevést leszámítva az ember napi cselekedetei többnyire hiábavaló fáradozások a semmi felé, arra viszont nem mutatott rá, hogy ez mennyire vicces. Főleg, hogy ebből a közegből kiszakadni mennyire kalandos is lehet.

A történetek nyelvezete közelebbi rokonságot mutat Adrian Mole naplóival (Sue Townsend a megbízhatatlan és naiv narráció mestere), de valószínűleg hatott rám David Sedaris önmagán viccelődő esszé- / novellairodalma is. A címadás nem volt tudatos, inkább funkcionális: az első kisregénynél a fejezetek nyolc naponta változtak, a másodiknál naponta (nyolcszor), míg a harmadik mindössze nyolc óra alatt játszódik. Van ebben a struktúrában is valami könyvtárosan abszurd.

Végül elértem ehhez a kínos témához: nyolc órákat tevékenykedünk valahol, valamiért, és ez egy kicsit félelmetes. Paolo Pedercini, a radikális videojáték-designer nagyon sokat tud erről mondani rövid, de kényelmetlen interaktív víziójában, amely az Everyday the Same Dream címet viseli:

158679-drudge

Érdekes módon már egy olyan generációhoz tartozom, amely a videojátékoktól is kölcsönözhet inspirációt, noha a médium még csak a felszínét kapargatja művészi és narratív lehetőségeinek. Ez a koncepció valahol megjelenik a kisregényekben is.

Végül természetesen Elliott Smith zenéje, amelyet először egy Wes Anderson-film öngyilkossághoz kapcsolódó jelenetében láttam – és persze Elliott Smith is magával végzett, a jelek szerint. Elliott Smith viszont mintha már a zenéjében is tudta volna a világ abszurditását és melankóliáját.

Annak ellenére, hogy kevés magyar író hatott rám eddig, szerencsére elég jól átjön néhány igencsak ránk jellemző jelenet. Azt hiszem, a magyar irodalom egy időben nem igazán foglalkozott azzal, milyenek is vagyunk, inkább csak kacsintgatott a szöveg háta mögül. Ezt én nem adaptáltam, Kosztolányi Dezső iskolájának padját szívesebben koptatom, ahol a lényeg a lényeg, és még mindig Móricz Zsigmond nálam az ász, ha az élet velejébe kell látni. Szeretem az egyenes beszédet, ha prózáról van szó.

És ennek megfelelően a legnagyobb inspiráció természetesen maga az élet volt. Az élet könyvtára.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s